Háború és lopás 3. rész – Az ukrán termőföld több mint negyede óriáscégek kezébe került, mutatjuk, melyek ezek!

Cikksorozatunk legújabb részében bemutatjuk, melyek az ukrán termőterületeken gazdálkodó lagnagyobb cégek, és milyen ezek háttere.

„A világ 26 leggazdagabb emberének az összvagyona ugyanannyi, mint a világnépesség feléé” – jegyezte meg António Guterres.
Törésponthoz érkezett a világ az emberek közötti egyenlőtlenségek miatt, ezek és a koronavírus-járvány együtt váltotta ki az Egyesült Államokból kiinduló, rasszizmusellenes tömegtüntetéseket – jelentette ki António Guterres ENSZ – főtitkár abban a szombati előadásában, amelyet a Nelson Mandela Alapítvány felkérésére tartott.
Az alapítvány minden évben felkér egy jelentős személyiséget, hogy tartson előadást fontos társadalmi kérdésekről. Az előadást legtöbbször a néhai Nobel – békedíjas dél – afrikai államférfi születése napja környékén tartják meg. Guterres ezúttal nem a Dél – afrikai Köztársaságban, hanem online közvetítés keretében beszélt.
„A Covid-19 – et egy röntgenfelvételhez hasonlítják, amely kimutatja a töréseket a társadalom törékeny vázában. Kimutat minden félrevezetést és hamisságot. Azt a hazugságot, hogy a szabadpiac mindenkinek képes biztosítani az egészségügyi ellátást, hogy a másik ember javadalmazás nélküli gondozása nem munka. Rávilágít arra az illúzióra, hogy a rasszizmus a múlté, arra a mítoszra, hogy mindannyian egy csónakban evezünk” – mondta. A fejlett országok sok pénzt áldoztak túlélésükre, de nem adják meg a kellő támogatást a fejlődőknek ahhoz, hogy ők is átvészelhessék ezt a veszélyes időszakot – mutatott rá.
Egyenlőtlenségek
A főtitkár előadásának középpontjában az emberek közötti egyenlőtlenségek voltak vagyon, bőrszín, nem, társadalmi osztály és születési hely szempontjából. „A világ 26 leggazdagabb emberének az összvagyona ugyanannyi, mint a világnépesség feléé” – jegyezte meg.
Ezek az egyenlőtlenségek látszanak meg azon is, hogy a világ nagyon összehangolatlanul reagált a világjárványra, miközben kormányok, vállalatok és magánszemélyek gyaníthatóan felhalmoztak a vírustesztkészletekből és azokból az egészségügyi eszközökből, amelyekre óriási szükség volt és van a járvány elleni küzdelemhez – mondta.
Gyarmatosítás
A gyarmatosítás öröksége még mindig velünk van, ez látszik a globális hatalmi viszonyokon is – állapította meg. A fejlődő országok nincsenek kellően képviselve sem a globális pénzintézetekben, sem az olyan politikai testületekben, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Az egyenlőtlenség a csúcsról, a globális intézményekből indul ki, ezért annak felszámolását ezen intézmények reformjával kell kezdeni – szögezte le.
Erre a reformra tett néhány javaslatot. Szerinte új globális társadalmi szerződésre van szükség, globális társadalombiztosításra, globális egészségügyi ellátással és – talán – globális alapjövedelemmel. Ennek megteremtéséhez „a magánembereknek és a vállalatoknak igazságosan hozzá kell járulniuk”. Az alacsony és közepes jövedelmű országokban több mint a jelenlegi kétszeresére, évi 3000 milliárd dollárra kell növelni 2030 – ra az oktatásra fordított összegeket. A klímaváltozás miatt a kormányoknak a karbonkibocsátást kellene megadóztatniuk, nem pedig az embereket – véli.
„Ideje kijavítani a múlt hibáit”
Guterresnek az előadás után kérdéseket tettek fel. Az egyikre válaszul azt mondta: a fejlődő országoknak jelentős támogatásokra, köztük adósságeltörlésre volna szükségük, nem elég, hogy a világ 20 legnagyobb gazdaságát tömörítő G20 csoport tagjai megállapodtak az országadósságok törlesztésének felfüggesztésében az év végéig.
A főtitkár azzal a felhívással fordult a világhoz, hogy alakítsa ki a globális kormányzás egy új modelljét, amelyben minden ország egyenlő jogokkal vesz részt. „Látunk elindulni egy új mozgalmat. Ideje kijavítani a múlt hibáit” – mondta.
(MTI)